A játék a gyermekkor legfontosabb, legmeghatározóbb és legfejlesztőbb eszköze. Neves pszichológiai, pedagógiai kutatások is alátámasztják, hogy a gyermek a külvilágból és saját belső világából tapasztalt benyomásait, játék közben dolgozza fel, gondolja újra, ekkor nyer értelmet számára az, amit eddig nem tudott világosan.
A játéknak, mint tevekénységnek, szabad játéknak kell lennie, hiszen csak ebben a felszabadult, saját maga által irányított közegben tud végbemenni az egyéni benyomások, tapasztalatok, érzések feldolgozása. A gyermekek a szabad játék alatt tanulják meg, hogy hogyan kommunikáljanak, hogyan kezeljék a konfliktushelyzeteket, hogyan hozzanak döntést, hogyan tartsák be a szabályokat és hogyan fejezzék ki érzéseiket.
A szabad játék pedig hol lehetne a legfejlesztőbb, ha nem a szabadban a friss levegőn.
Amíg a természettel való folyamatos kapcsolatteremetés alapvető volt a nagyszüleink és talán a szüleink generációjánál, addig a mostani gyermekek egyre inkább eltávolodnak ettől. Jobban szeretnek otthon a négy fal között játszani, számítógépezni, vagy éppen valamilyen videó játékot játszani. Ma már tudatos odafigyelés kell a szülőktől, hogy a természetet megmutassák a gyermekek számára, együtt felfedezzék, ezzel a gyerekek életének részévé tegyék azt.
De hogyan is lehet fejlesztő egy játék a természetben, illetve milyen területek fejleszthetőek egy-egy természetjárás során?
Szókincsfejlesztés
Egy séta vagy egy kirándulás alkalmával a gyerekek rengetek új helyszínnel, növénnyel, állattal, fogalommal találkozhatnak. Igyekezzünk ezeket az új tapasztalatokat alaposan átbeszélni a gyermekkel, kiemelni az újdonságokat és törekedni azok elmélyítésére úgy, hogy újra és újra visszaemlékezünk rájuk együtt.
Alapvető fogalmak elmélyítése
A kirándulások során izgalmas kísérletezésekbe foghatunk a gyerekekkel. Legyen szó kaviccsal kacsázásról, levélformák megfigyeléséről, virágok illatozásáról vagy pocsolyák összehasonlításáról melyik lehet a mélyebb. Ezek mind olyan kísérletek, melyeket a gyermekek saját maguk tapasztalhatnak meg, saját maguk élhetnek át. Ezen alkalmakkor lehetőségünk van az alapvető fogalmak tisztázására és elmélyítésére. Ilyen a magas, alacsony, mély, sekély, hosszú. rövid, széles vagy épp a keskeny fogalma.
Képzelőerő, megfigyelőképesség fejlesztése
Itt van augusztus vége, még éppen itt az ideje egy kellemes meleg nyári délutánon, vagy egy langyos nyári estén közösen egy pokróccal kifeküdni a kertbe és együtt nézni gyermekünkkel a szél úsztatta felhőket, vagy éppen a csillagos eget. A felhőket formájuk szerint meg lehet figyelni, ki mit lát bele egy-egy úszó fehér pamacsba. Arról is lehet beszélgetni, hogy a felhő tetején ülve ki hová utazna el, mit csinálna szívesen, ha valahová elrepíthetné magát, hol lenne a célállomás és miért pont az. A csillagok megfigyelése során megbeszélhetjük, ki milyen csillagképet fedez fel az égbolton, vajon ugyanolyan-e az összes csillag, hogy hogy ilyen aprócskák és vajon milyen messze vannak tőlünk, illetve egymástól. Ezeknek a beszélgetéseknek a során fejleszthetjük a gyermekek kreativitását, képzelőerejét, figyelmüket és megfigyelőképességüket is és természetesen még szorosabbá tehetjük a kapcsolatot velük.
“Ha nincsenek elhalmozva annyi játékszerrel, sokkal elmélyültebben játszhatnak a meglévőkkel. És ha a játék egyszerűbb, nagyobb részt adhatnak hozzá saját magukból. Ez a kevesebb adta a szabadság: az odafigyelés, a részvétel, a befogadás szabadsága.”
(Kim John Payne)
Hogyha bármilyen aggodalmad van azzal kapcsolatban, hogy a gyermeked megfelelő ütemben fejlődik-e, keress bizalommal és vedd fel velem a kapcsolatot IDE kattintva.
Ha tetszett a bejegyzésem, kövesd a Fecsegőtipegőket a Facebook-on is.
